Japánkert: ahol a természeti elemeknek lelke van
Szeretné, hogy a kertjében lelke összefonódhatna a természettel? Egy japánkertben ugyanis a természeti elemeknek, a köveknek, hegyeknek és a fáknak is lelkük van. A japánkert alapja az ősi természetvallásból, a Shintoizmusból alakult ki. Segítünk Önnek hogy kertje egy igazi tájkert legyen, melynek legfontosabb eleme a víz.
A japánkert építésének szabályai
A japánkert építésének szabályait a Szakutei-Ki, A japánkertek titkos könyve írja le, melynek alapján a különböző ásványok, a víz, valamint a gondosan összeválogatott növényzet átgondolt úton kerül beillesztésre.
Japánkert építés – a mesterségesen létrehozott esztétikum
A japánkert művészi megalkotása egyfajta mesterségesen létrehozott esztétikum. Igencsak különleges és összetett feladat. A terület kiválasztásakor figyelembe vesszük a földrajzi adottságokat, az évszakokként változó klimatikus tényezőket, valamint fényviszonyokat. A táj objektív és szubjektív jellegét felhasználva alkotjuk meg a legimpozánsabb kertet. A „tajori”: a táj inkább metaforikus, mint látható szerkezete valamint a „fuzei”: sajátos költői benyomás, a hely szellemisége. A szomszédos hegyet, az esetleges erdőt, akár a városi képet háttérként használhatjuk fel a kompozíciónkban.
Japánkert építés – az ellentétes erők egyensúlyba hozása
A japánkert kompozícióinak elve a taó-filozófián alapszik, miszerint a világon mindenben két egymásnak ellentétes erő hat egymásra. Ezek alapján a japánkertben is az aktív és passzív lényegnek kell kifejezésre jutnia. Azaz kontrasztnak és aránynak harmonikusan kell megjelennie a kerti elemek kialakítása során.
A japánkert minden szögből más és más. Folyamatosan változik, az idő, az évek, napszakok és évszakok szerint. Különböző látványt nyújt napsütötte órákban, esős időben, havazás és szél hatására, valamint a misztikumot idéző ködben.